A közgazdasági Nobel-díjas professzor már azt abszolút tévedésnek tartja, hogy Donald Trump amerikai elnök vissza akarja csábítani a külföldre költözött gyárakat, mert az ipar csupán az USA GDP-jének 10%-át adja, a bruttó hazai termék java a szolgáltatásoknak köszönhető a tudásalapú gazdaságokban.
„Az amerikaiak többsége szegényebbé válna, rosszabbul és rövidebb ideig élne, ha megvalósulna Donald Trump víziója, mely járadékos kapitalizmust jelent, ahol a haverok járnak jól, mert csökkentenék az adókat és a piac szabályozását” – hangsúlyozza a Nobel-díjas közgazdász a Project Syndicate oldalon.
Trumpnak nem érdeke, hogy igazságosabb, erőteljesebb és fenntartható legyen az Egyesült Államok gazdasága, állítja Stiglitz.
Választási év van nem csak az Egyesült Államokban, de Európában és Indiában is, és a viták végső soron a gazdaságpolitikáról szólnak – fejtegeti a Nobel-díjas Joseph Stiglitz a Project Syndicate oldalon. A CNN felmérése ezt megerősíti.
A Nobel-díjas közgazdász szerint az amerikai gazdaság ugyan jól teljesített, ám Trump ügyesen játssza ki a populista kártyát. A német Handelsblattnak adott interjúban beszél a kínai és az európai gazdaság állapotáról is, és nem túl optimista.
Az IMF-nek évente kellene 300 milliárd dolláros támogatást nyújtania a szegény országoknak, mert nélkülük nem lehet eredményes a harc a klímaváltozás ellen, de saját erőből ők ezt nem tudják finanszírozni – írja a Nobel-díjas közgazdász.
A populisták vitorlájából csak akkor lehet kivonni a szelet, ha búcsút intünk a neoliberális kapitalizmusnak, és sokkal többet teszünk az áhított közös jólét megteremtéséért, írja a Nobel-díjas közgazdász a brit Guardianben.
Egy éve még nulla volt a kamatláb, amelyet szerdai döntésével most 5,25–5,5 százalékos sávba emelhet az amerikai jegybank szerepét betöltő testület. Az ok az infláció, de a következmény drámai lehet mind az USA, mind a globális gazdaság számára.
Jerome Powell, a Fed elnöke a Silicon Valley Bank összeomlása után azt hangoztatja, hogy az amerikai bankrendszer egészséges, csakhogy ezt mondta a washingtoni kongresszus előtt márciusban is, mindössze néhány nappal a bank csődje előtt – mutat rá a kínos ellentmondásra a Nobel-díjas közgazdászprofesszor.
A republikánus párt a piaci fundamentalizmus tanítását követi, amely Hayek és Friedman nyomán a szabad vállalkozást szembeállítja az állammal. A demokrata pártnak más szabadságfelfogást kell követnie – írja a Nobel-díjas Joseph Stiglitz a Project Syndicate oldalon.
Dogmákban gondolkodnak a kormányok, és ezért nem tették meg a szükséges lépéseket a válság elkerülésére – állítja a 2001-es közgazdasági Nobel-díj kitüntetettje, aki a párizsi Le Monde-ban fejtette ki a véleményét.
Ezt javasolja a Nobel-díjas közgazdász, aki szerzőtársával azt fejtegeti a Project Syndicate oldalon, hogy a kedvező inflációs adatok miatt nem érdemes kockáztatni a recessziót és a növekvő munkanélküliséget.
A Nobel díjas közgazdász szerint a kongresszus által most elfogadott törvény lényegesen csökkentheti az inflációt, és növelheti az Egyesült Államok versenyképességét a világpiacon.
Krisztalina Georgievát az a vád érte, hogy az általa vezetett Világbank manipulálta az egyik legfontosabb gazdasági rangsort.
A Nobel-díjas közgazdász szerint pont azokat nem segíti, akiket a legjobban kellene: a fiatalokat.
Joseph Stiglitz szerint a gazdaság és a technológia készen áll arra, hogy lépjünk a klímaváltozás ellen, csak a politika nem.
Átfogó világszintű megközelítésre és zéró toleranciára van szükség az adóeltitkolással szemben, amely a globalizáció "sötét oldala" – hangsúlyozta Joseph Stiglitz Nobel-díjas közgazdász az Európai Parlament vizsgálóbizottságának ülésén.
Gazdasági fellendülést és növekvő politikai integrációt reméltek az eurótól az alapító atyák 1993-ban. Egyik sem következett be - állapítja meg új könyvében a Nobel-díjas Joseph Stiglitz.
A Nobel-emlékdíjas közgazdász szerint, ami most Kínában zajlik, az mindenképpen gazdasági lassulás, de semmiképpen nem nevezhető "kataklizmikus" mértékű lassulásnak.
A Nobel-díjas közgazdász szerint a Görögországgal szembeni irreális elvárások még mélyebbre taszítják az országot, a tárgyalások pedig sokkal inkább az erőről és a demokráciáról szólnak, mint a pénzről és a gazdaságról. Miközben Görögország nagy részt vállalt abból, hogy az európai bankrendszer kikerüljön a csávából, az ország rendelkezésére bocsátott összegek nem jutottak el oda, ahová szánták őket – írta Joseph Stiglitz.
